Mi lehet az igazság?

Üdvözlök mindenkit a blogomon! Olyan dolgokat, érdekességeket igyekszek összeszedni, ami valamiért nem hagy nyugodni, elgondolkodtat. Mindig is érdekeltek a megmagyarázhatatlan, emberi aggyal fel nem fogható dolgok.

Lenyűgöz az Univerzum. A mérete, a keletkezése, a felépítése, a “halála”, továbbá a bolygók, a csillagok, a holdak, a fekete lyukak, a kvazárok, a galaxisok, és minden, ami odakint van, volt és lesz. Esetleg ami- vagy aki- onnan jött, jön vagy jönni fog.

Léteznek földönkívüliek? Intelligensek ? Jártak már itt? Ha igen, akkor visszatérnek? Hagytak itt valamit? Hagytak ránk valamit?  Sok a kérdés, de hogy állunk a válaszokkal? A mitológiában megjelenő istenek elképzelhető, hogy nem földi eredetűek voltak? Sok érdekesség jelenik meg a múltban, amire nem lehet, vagy nagyon nehéz magyarázatot találni. Elméletek mindig akadnak, de a másik oldalon megjelenik a “Hiszem, ha látom” hozzáállás. Ám, ha jobban megnézzük, ez a mondás nem a témától teljesen elzárkózó emberek szövege.  Egy parányi hit ott motoszkál abban, aki ilyeneket mond. Gyakran hallani ezt, ha kísértetekről, lidércekről, kopogó szellemekről (van itt elnevezés rendesen) van szó. Ez is elég érdekes pálya, napestig lehetne elméleteket gyártani és történeteket mesélni róluk. Van valami hátborzongató a kísértettörténetekben. Olyan ez mint a zsiráf: Szép, szép, de otthonra nem szeretnék egyet. Íme egy kis csemege azokból a dolgokból, amikről írni szeretnék,s közös erővel talán meg is lehet mindezt érteni, vagy elvetni, megmagyarázni, megcáfolni stb. stb., vagy etc. etc, ahogy egy művelt francia mondaná.

Tömören ennyi, a hozzászólásokban szívesen látom a véleményeket, élményeket, linkeket, információkat. Szóval: hajrá!

Rejtélyes építmények… (Pumapunku)

Ha valaki 4100m-es tengerszint feletti magasságon jár észreveheti, hogy elég kietlen a táj. Nincs ez másként Boliviában a Titicaca Tó partjának közelében Pumapunkuban sem. Nem lehet egyetlen fát sem látni, itt már szinte semmi sem nő. Csak annak köszönhető, hogy nem örök jég és hó borítja, hogy az egyenlítő közelében van. Pumapunku jelentése “Pumakapu”. A város egykor Tiahuanaco egyik legnagyobb kikötővárosa volt. Nem is ez az érdekes, hanem azok a tökéletesen kidolgozott és hatalmas méretű kövek, amik szanaszét hevernek a területen. Ezek többségében andezit, gránit és diorit tömbök.

A terület első, komoly régészeti feltárását egy bizonyos Arthur Posnansky (1873 – 1946) vezette. Az ásatások során végzett mérések alapján a keletkezés időpontját valahova i.e 15000- re datálta. Szerinte a kövek eredeti elhelyezése a csillagok mintájára történt. A tudomány a mai napig nem tudja megállapítani az építmény keletkezésének korát. Lehet több ezer vagy akár több tízezer éves is.

Az ásatások során több dokk és kikötő maradványai is felszínre kerültek. A móló egyik építőköve még mindig az eredeti helyén található. Ez a tömb nem kevesebb, mint 440 tonnát nyom. A területen több tucatnyi hasonló sziklatömb található, némelyik 100 tonnát is meghaladó tömeggel. A kövekbe különféle üregeket, szabályos mértani alakzatokat vágtak. Olyan precízen vannak megmunkálva, mintha számítógép vezérelte technikával vágták volna őket. Ezek gránitból vannak, tehát elég kemények!!! A tömbök sarkai szinte tökéletes derékszögűek. Olyan, a teljes kövön áthaladó lyukak vannak, amelyeket csak gyémántfejes fúróval lehetne elkészíteni. Felmerül a kérdés, hogy ezek a primitív emberek, hogyan tudták ezt kivitelezni a kőszerszámaikkal.

A helyszínről elvittek egy követ megvizsgálni. Modern technikával vágták meg az oldalait úgy, hogy azután össze lehessen hasonlítani a felületeket. Az egyik oldalon meghagyták az eredeti (több ezer éves) felületet, egy másik oldalát lézerrel vágták meg, a következőt pedig egy gyémántvágóval. A lézerrel vágott oldal megüvegesedett a hő miatt, a gyémántvágó pedig körkörös nyomokat hagyott a felületen amit a vágólap forgása okozott.

Van néhány nagyon érdekes kőtömb a többi szikla között. Ezeken egy vékony sáv fut végig a teljes hosszon. Amiben egyforma távolságban lyukak vannak fúrva.

Itt vannak még az úgynevezett “H” kövek. Szinte teljesen egyformák. Itt is a tökéletes derékszögek keltik fel a figyelmet. A kövek úgy illeszkednek egymásba, mint a LEGO kockák. Egy komplett falat lehet felépíteni belőlük, akár a mai téglákból.

Második fontos kérdés a szállítás. Hogyan tudták ezeket a monumentális sziklákat ideszállítani? Egy elmélet szerint a köveket a 100 km-re fekvő kőbányából vágták ki és szállították ide. Ne feledjük 4000 méteres tengerszint feletti magasságban vagyunk. Itt nem nő fa minden bokorban, sőt még bokor se nagyon. A természetes erdősáv felett vagyunk, tehát a “görgős” módszer aligha volt kivitelezhető. A többi elmélet nem ennyire földhöz ragadt. Felmerül az antigravitáció és a levitáció is. Biztos ismerős lehet a témában a  Koral kastély, amit Edward Leedskalnin dobott össze szerény ajándékként szerelmének. Fültanúk szerint valamilyen zaj hallatszott a munkaterületről, miközben Ed dolgozott. Ők úgy írták le, mintha Énekelne valaki vagy dudorászna. Pumapunkuban a legendák nagy trombitákról mesélnek, amiknek hangja hatására, a kövek lebegtek és pille könnyűek lettek. Lehet a két dolog között valami összefüggés? Lehet, hogy Pumapunkuban is ugyanazt a technológiát használták, mint Ed? Mindkét helyen a földönkívüliek nyújthattak segítséget? Érdekes, hogy az előző cikkben említett Virakocha Pumapunku környéken is megjelenik, mint isten. A pár kilométerre lévő Tiahuanaco-ban feltártak egy templomot, ahol megtalálták Virakocha szobrát. A legendák szerint az egyik alapítója volt Tiahuanaconak.

Sajnos magyarázatot nem találhatunk Pumapunku eredetére és felhasználására. Csak találgatások vannak.

Elméletek:

1. Közönséges építmény volt, amit ügyes kőkorszaki emberek hoztak össze, hogy ezzel tisztelegjenek isteneiknek.

2.  Földönkívüliek jártak ott, hogy segítsék az emberek fejlődését.

2.1. A földönkívülieket isteneknek hitték ezért nekik tisztelegve alkották meg az építményeket saját kezükkel.

2.2. Az idegenek segítséget nyújtottak, technológiát biztosítottak az építkezésekhez. Mindezt azért, hogy távozásuk után is maradjon fent valami, ami emlékezteti az emberiséget rájuk.

2.3. Az idegenek építették, mindenféle emberi segítség nélkül, hogy saját felhasználásukra biztosítsanak valamilyen földi objektumot. Miután végeztek a tevékenységükkel, elhagyták a bolygót és itt hagyták az utókornak.

További ötletek jöhetnek a kommentekben.

Rejtélyes építmények… (Sacsayhuamán)

Egy korábbi posztban már adtam egy kis ízelítőt néhány a Földön található különleges építményről, amelyek az akkori technológiával nem lehetett könnyű létrehozni. Ha egyáltalán emberek csinálták…

Az építmények bemutatása előtt érdemes kicsit belekóstolni a felhasznált anyagok tulajdonságaiba. Lesz itt andezit, gránit és diorit is.

A legkeményebb ismert anyag a Földön a gyémánt (ha nem vesszük a wurtzit-bórnitridet és a lonsdaleitet). A gyémánt Mohs-féle keménységi skálán 10-es értékkel bír. A felsorolt kőzetek közül a legkeményebb a diorit, ennek a száma 8 mohs. Ezután következik a gránit (6-7 mohs) az andezit (5 mohs). Szóval nem egy “kés a vajban” szitu lehet ezeket vagdosni. A diorit ( mélységi magmás kőzet) az egyik legkeményebb kőzet, ezért nagyon nehéz faragni és dolgozni vele. Tehát ezekkel az ismeretekkel vágjunk bele a közepébe.

Az első helyszín Peru. Amit átszel a világ leghosszabb hegysége az Andok. A 6000 méteres hegycsúcsok között terült el az Inka Birodalom Az inka név eredetileg a kecsuák egyik uralkodóját jelölte, de ma már az általa uralt egész birodalom népét és kultúráját jelölik ezzel a névvel.  Az inkák nézete szerint az ember kötelessége a természet megőrzése és megvédése. E szerint szükséges az emberek és a természet közötti kölcsönösség fenntartása. A birodalom fővárosa Cusco (vagy Cuzco). A város volt a vallás és politika központja. Cusco felett, mintegy 3600 méter magasan található Sacsayhuamán. Hatalmas kőfalai az inkák korát megelőző időkből rejtenek titkokat. A kövek átlagosan 50 tonnát nyomnak, de van ami meghaladja a 120 tonnát is. Vannak olyan gépeink, amivel elmozdíthatóak ezek a méretű kövek, de az ősi korokban rengeteg emberi erőre volt szükség. Ha hozzávetőlegesen nézzük, akkor egy 1 tonnás kőtömb megmozdításához 10-20 férfi kell. Egy gyors fejszámolás és láthatjuk, hogy egy 50 tonnás monstrumhoz legjobb esetben is 500 embernek kellett nekiveselkednie. A gránit megmunkálásához, vágásához gyémántot használunk napjainkban. A kereket nem ismerték, ahogyan az állati erővel történő teherszállítást sem (a lovak csak a spanyol hódítókkal jelentek meg az Andokban). Ez felveti a kérdést, hogy volt-e megfelelő eszközük ekkora munkák elvégzésére? A kövek olyan szorosan illeszkednek egymáshoz, hogy egy papírlapot sem lehet közéjük illeszteni.

Most nézzünk néhány elméletet az építőkről:

Az archeológusok szerint: A létesítmény két fázisban épülhetett. Az idősebb részét  a Killke társadalom (isz. 900-1200) építhette. Majd az inkák még építettek hozzá. Ezután érte el jelenlegi állapotát.

Az inkák úgy gondolják, hogy egy korábbi ismeretlen emberfaj építette. Aminek a vezetője egy erős isten volt, aki az égből ereszkedett közéjük. Az elbeszélések szerint egy Virakocha nevű isten látogatta meg az embereket. A Nap követének mondta magát. Más legendákban, mint házépítést, földművelést és csatornázást oktató civilizátorként tűnik fel. Megjelenésében is különbözött az emberektől, mivel jóval magasabb volt, a haja ősz volt a bőre pedig fehér. Ez elég különleges lehetett azon a környéken.

Ha tényleg létezett Virakocha, akkor elképzelhető, hogy egy földönkívüli világ szülöttje? Ez megmagyarázná a sacsayhuamáni építmény keletkezését.

Az építés:

A kövek úgy illeszkednek egymáshoz, mint egy kirakó darabjai. Szinte tökéletesen passzol egyik a másikhoz. Az elméletek szerint a kövek megformálásához nagy mennyiségű hőt használtak, így azok képlékenyek lettek és így tudták egymáshoz illeszteni őket. Olyan mintha gyurmából csinálták volna meg.

A legenda szerint egy madár felügyelte az építkezést. A lény olyan anyagot tartott a csőrében, aminek hatására a kövek képlékennyé váltak. Lehetséges, hogy ez a madár egy földönkívüli űrhajó lehetett, csak lévén, hogy nem volt szavuk rá, ezért madárként jelenik meg az elbeszélésekben?

Tessék rágódni rajta. A fő kérdés az lehet, hogy: Milyen céllal épült ez a komplexum? Talán a földönkívüliek használták. Az emberek nekik építették, mert istenként tekintettek rájuk.

Rejtélyes építmények…

A napokban láttam egy-két  dokumentumfilmet olyan építményekről és alkotásokról, amelyek keletkezését és kidolgozottságának mértékét nem könnyű megmagyarázni.

Íme néhány példa:

– Peru,  Cusco (Sacsayhuamán). 3400-3800 méter magasan egy olyan sziklákból emelt építményhalmaz található, melynek felépítése, és az ehhez szükséges kövek mozgatása a mostani modern, gépesített időkben sem lenne egyszerű.

– Bolívia, Pumapunku. 4100 méter. Óriási andezit, gránit és diorit tömbök megmunkálva, ideszállítva. A diorit keményebb mint a gránit, megmunkálni nagyon nehéz. A Kőkorszak emberei erre nem lehettek képesek. Akkor mégis ki és hogyan tette mindezt?

– Egyiptom, Abydosz. Óriási megalitok, hozzávetőlegesen 80 tonna tömegűek, úgy elrendezve, hogy egy pengét sem lehet közéjük becsúsztatni. Hogy vitték oda? Hogy csiszolták meg? Állítólag itt temették el Ozirisz Isten fejét.

– Egyiptom, Abu Sir. Monolit 4,20 méter hosszúsággal, megmozdíthatatlan tömeggel, penge éles sarkokkal.

Hát nem érdekes?! Kik és hogyan csinálták ezeket?